Karácsony előtt a keresztény világban elterjedt szokás örökzöldből készített, négy vagy huszonnyolc gyertyával díszített koszorút tenni az ünnepi asztalra. Honnan származik, és milyen szimbolikát közvetít az adventi koszorú?
Az advent a keresztény világ egyik különösen fontos ünnepe: a karácsonyi ünnepkör kezdete. A Gergely-naptár szerint december 25-ét megelőző negyedik vasárnappal – más definíció szerint a Szent András napjához (november 30-hoz) legközelebb eső vasárnappal – kezdődik, és karácsonyig tart.
Az advent első vasárnapja egyben az egyházi év kezdetét is jelzi. Mint egyházi ünnep története egészen a 4–6. századig nyúlik vissza. Ebben az időben a vallásos keresztények a karácsonyra szigorú böjttel készültek fel, de e böjti időszak hossza még sokáig nem volt pontosan meghatározva. Az advent vasárnapjainak számát utóbb, a 11. században VII. Gergely pápa határozta meg, így pontosan kijelölve az ünnep időtartamát.
Az adventi koszorú a feljegyzések szerint a 19. század közepén, a Németalföldön jelent meg. Először valószínűleg 1839-ben, egy bizonyos Johann H. Wichern nevű lutheránus lelkész készített hasonlót: egy örökzöld ágakkal díszített kocsikeréken elhelyezett huszonnyolc gyertyát, amelyek közül négy nagyobb, és a többi fehérrel ellentétben, vörös színű volt. Wichern a templomban fellógatott keréken karácsonyig minden nap eggyel több gyertyát gyújtott meg, a négy vasárnapon pedig természetesen a vörös gyertyák égtek.
Ez a szokás Európa-szerte csak a 20. században terjedt el. A huszonnyolc gyertya időközben négyre, a vasárnapok számára redukálódott, de megmaradtak a koszorút díszítő – illetve alkotó – örökzöldek, főleg fenyőágak. A katolikusok a protestáns hagyományoktól eltérően lila gyertyákat állítanak az adventi koszorúra – egy kivételével: a harmadik, azaz az örömvasárnap gyertyájának színe ugyanis a koszorún is rózsaszín. A lila a bűnbánat és a megtérés színe, a rózsaszín pedig a közelgő ünnepet jelképezi.
A négy gyertya egyúttal négy fogalmat is szimbolizál: hit, remény, szeretet és öröm. A római katolikus szimbolika szerint ugyanakkor négy meghatározott személyre, illetve népre is utal. A három lila gyertya Ádám és Éva (hit), a zsidó nép (remény) és Keresztelő Szent János (szeretet), illetve a rózsaszín gyertya Szűz Mária (öröm) szimbóluma.
Vasvári egyházközség