Hogyan értelmezzük a nagyböjtöt? Miről szól ez az idő, a nagyböjti időszak? A nagyböjt az a szent negyven nap, mely a hamvazószerdától veszi kezdetét és a nagycsütörtökig tart. Egyházunkban e szent idő alkalmat nyújt azoknak, akik lelkileg Urunk Jézus Krisztus szenvedésének útját akarják járni. A nagyböjt tehát lelki zarándokutunk húsvét felé. A nagyböjti szent idő célja, hogy lelkileg előkészítsük a húsvéti megünneplését. A húsvét a csúcspont. Akkor lesz a Húsvét számunkra örömteljes, ha végig járjuk azt az utat, amelyen Jézus ment keresztül. Milyen is ez az út? Mik a szakaszai? Jézus a kínszenvedés útján járt.

A nagyböjti időben Jézus kínszenvedését idézzük föl. Arra emlékezünk, hogy milyen akadályokon, milyen nehézségeken ment át, hogy megszerezze nekünk a megváltást. A nagyböjt nem csupán a böjtölésről, akaratunknak az étel- s italban való féken tartásáról, a lemondásról, az adakozásról, hanem az életünk, a lelki életünk keresztjéről is szól. A nagyböjt Krisztus keresztjére és szenvedésére hívja fel figyelmünket. Ő, Krisztus, végig járta a szenvedés útját, amely a Golgotára vezetett. Jézus végig cipelte súlyos keresztjét. Mindegyikünknek megvan a maga keresztje. Nagyböjtben mi is merjük szembenézni a saját keresztünkkel. Legyen az mégoly nehéz is, szeretnénk végig hordozni azt. Jézus nyomában akarunk haladni mi is ezen a göröngyös úton.

Az idei nagyböjt különleges, más, mint a többi. Közös és világméretű keresztünk van. A járványra gondolok. Ez valós kereszt minden ember számára, hívő és nem hívő számára egyaránt. Az idei nagyböjtben pánik, félelem, aggódás és a veszély érzése tölti el minden ember szívét. A fenyegető járvány karanténba kényszerít mindenkit. Lényegét tekintve mind a „karantén” kifejezés mind a böjti „szent negyvennap” a negyven napra vezethető vissza. Lassan kifutunk az időből, véget ért a nagyböjt. Feltehetnénk a kérdést, mennyiben hasznos számunkra ez az adott, alkalmas idő? Ez az idő, a nagyböjt arra szolgál, hogy jobban megismerjük Istent, vele legyünk a csöndben, otthon, a magányban, kettesben. Ő és Én, teljes nyugalomban.

A veszély és a járvány fenyegetésének idején, amikor mindenki fél, aggódik, minden bizonytalanná válik, az imádság marad az egyetlen fegyverünk. Ne engedjünk, hogy valami elterelje a figyelmünket! Használjuk ezt az időt arra, hogy állhatatosak maradjunk az imádságban, jobban kötődjünk és kapcsolódjunk örök Mennyei Atyánkhoz! Erős hittel és lelkesedéssel terjesszük kéréseinket az Úr elé, hogy nyújtsa ki jobb kezét és oltalmazzon meg minket minden veszélytől! Kérjük a szentek közbenjárását a járvány megszűnéséért!

E nehéz időkben föl kell tekintenünk a keresztre. A kereszt Jézus kínszenvedésének a jele. Nekünk, keresztényeknek pedig a megváltásunk szent titkára utal. Erről fog szólni a húsvét. A kereszten Krisztus kitárt karjaival magához öleli az egész világot. Az ő halálában részesíti az egész teremtett világot. Húsvét vasárnapján a győzelem jelenik meg a szenvedés és a halál felett. Mi hiszünk Krisztus föltámadásában. Ez a mi boldogságunk, mert értünk szenvedett. Az ő feltámadása egyben a mi győzelmünket jelenti. Ez a mi hitünk, amelyről szent Pál tanúskodik: „Ha Krisztus nem támadt volna fel, hiábavaló a mi hitünk” (1Kor 15,14).

A jelenlegi helyzet arra késztett bennünket, hogy bízzuk életünket Krisztusra, aki képes megmenteni minket minden veszélytől. A nagyböjt a húsvét örömeihez vezet minket. A nagyböjti időszak a mi lelki zarándoklatunk a feltámadásra, a győzelemre. Amíg van nagyböjtünk, lesz húsvétunk is!

P. Mawasala Mbela Fabien, SVD